Világhíres gyémántok 1.

1. Cullinan gyémánt

A 3106 karátos, kékesfehér kő értéke felbecsülhetetlen. Állítólag ez a legnagyobb gyémánt a Földön, amit valaha találtak. 1905-ben bukkantak a nyomára Dél-Afrikában a Thomas Cullinan által felfedezett gyémántbányában, róla kapta a nevét. Két búr tábornok vásárolta meg, hogy VII. Edward angol királynak ajándékozzák születésnapjára. A kő egyszerű postai küldeményként szerencsésen megérkezett Angliába, míg a - megtévesztésül - detektívek hadával őriztetett másolatot ellopták a hajóról. A király koronájával együtt lefényképeztette, és egy bank páncélszekrényében őriztette a követ, amelynek csiszolása nyolc hónapig tartott. A legnagyobb darab az angol királynő jogarába van belefoglalva, a második legnagyobb a királyi koronát díszíti, a továbbiak pedig a Koh-i-noor nevű gyémánttal együtt az angol királynő koronáját ékesítik. A többi kő is az angol koronakincsek közé tartozik.

2. Régens vagy más néven Pitt

A világ egyik legszebben megmunkált gyémántja. Nyersen 410 karát súlyú. Indiából származik. A legenda szerint egy rabszolga találta, aki annyira féltette, hogy lábszárát is képes volt megsebesíteni érte: a sebbe rejtette a drágakövet. Szabadsága fejében egy matróznak adta, de az becsapta és megölte őt, a gyémántot pedig eladta. Ám mivel "ebül szerzett jószág ebül vész el", a matróz számára nem hozott semmi jót ez a drága kincs: az árát elverte, végül pedig bánatában felakasztotta magát. 1717-ben az orleans-i herceg vette meg. A francia királyok kalapját díszítette, de a francia forradalom alatt, 1792-ben ellopták. Egy névtelen levél alapján a Champs Elysées (Párizs egyik leghíresebb körútja) fasorában elásva találtak rá. A tolvajokat hiába keresték. 1804-ben egy pénzhamisító banda tagja elmondta a rablás néhány részletét, de az egész történetet már sosem fogjuk megismerni. Később Napóleon a kardmarkolatába foglaltatta. A waterlooi csata után egy ideig azt hitték, a porosz hadizsákmány része lett, de tévedtek. A gyémánt ma is francia tulajdon: a párizsi Louvre-ban őrzik.

3. Orlov vagy más néven amszterdami

250 karátos gyémánt. Indiából származik, ahol egy templomi szobor szeme volt. Később egy ideig Nadír perzsa sah trónját ékesítette, de elrabolták tőle. 1772-ben Amszterdamban vásárolta meg Nagy Katalin számára a cárnő kegyence, Grigorij Orlov. Az asszony a koronájába foglaltatta, és szerelméről nevezte el a követ, de hamarosan kiábrándult az ajándékozóból. A gyémánt később a cári jogart díszítette. A második világháború utáni szovjet kormány azt állította, hogy az Orlov a koronaékszerekkel együtt a Kremlben látható: sokak szerint viszont a kiállított tárgy csak másolat volt, az eredetit 1920-ban Szentpétervárról külföldre menekítették. Aztán visszakerült, de 1932-ben kalandos körülmények között, a jogarból kiszedve újra Nyugat-Európába csempészték az Orlovot. Hogy jelenleg hol van, senki sem tudja.