Világhírű magyar találmányok
Közhelynek tűnik, de igaz: a magyar szürkeállomány világviszonylatban is kiemelkedő, különösen, ha a nép lélekszámát vesszük alapul. Mi lehet az oka? A gének? A néplélek? A nehéz, de épp ezért ösztönző magyar sors? A Kárpát-medence sajátos energiái? Akárhogy is, Nobel-díjasaink és világhírű feltalálóink méltán öregbítik hazánk hírnevét. A legismertebb magyar találmányokból gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.
Biztonsági gyufa
Kevés olyan találmány létezik, amely annyira ismert és szinte mindennapi használati tárggyá vált, mint a gyufa, jóllehet a gázgyújtók és az elektromos gyújtók korában már kissé háttérbe szorult. Feltalálója, pontosabban továbbfejlesztője és véglegesítője Irinyi János volt.
A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufát 1836-ban, még vegyészhallgató korában szabadalmaztatta. Professzora, Meissner Pál egyik sikertelen kísérlete gondolkodtatta el, és a kálium-klorátot ólom-peroxiddal cserélte fel. A foszfort meleg vízben oldotta fel, majd a kicsapódott foszforszemcséket ólom-szulfiddal és gumiarábikummal elegyítette. A fenyőfa gyufaszálak fejét a képlékeny masszába mártogatta, majd hagyta keményre száradni. Találmányát és a gyártási jogokat eladta Rómer István bécsi gyógyszerésznek, aki az Irinyi-féle biztonsági gyufa gyártásán meggazdagodott, míg Irinyi szegénységben halt meg 1895-ben.
Szódavíz és a dinamó
Jedlik Ányos bencés rendi tanár nevéhez két, egymástól meglehetősen eltérő találmány is fűződik. 1828-ban, győri tartózkodása alatt fedezte fel a szódavíz készítésének a módját, a dinamó-elvet pedig 1861-ben írta le.
A világon először ő ismerte fel, hogy a generátorból elhagyható az állandó mágnes, és hogy saját energiájával képes gerjesztést létrehozni és fenntartani. Az első írásos dokumentum erről az egyetem leltárkönyve volt 1861-ben. A bizonyíték egyértelmű ugyan, de mivel találmánya nem vált ismertté, a dinamó feltalálása más nevéhez fűződik. Werner Siemens 1866 végén Jedliktől függetlenül szintén eljutott a dinamó-elvig, és működőképes dinamógépet készített.
Találmányát ismertette és szabadalmaztatta, így a világ Siemens-et ismeri el a dinamó feltalálójának.
Telefonközpont
A philadelphiai világkiállításon A. G. Bell új találmányt mutatott be: a telefont. Puskás Tivadar azonnal odautazott, hogy megnézze. Úgy látta, a távírdaközpont helyett telefonközpontot kell teremteni. Pénze, kísérleti lehetősége azonban nem volt elegendő, ezért felkereste T. A. Edisont és „találmány-gyárát”, a New York melletti Menlo Parkban. Edisont meggyőzte arról, hogy a telefon nem tökéletesített távírda, hanem egy olyan eszköz, amelyet a nagy nyilvánosság számára kell hozzáférhetővé tenni telefonközpont segítségével. Így 1876 őszétől 1877 nyaráig dolgozott a Menlo Park-i műhelyekben Edison mellett a telefonközpont tervén, amit elkészített, de formálisan nem szabadalmaztatott.
Végül Charles Scribner nevére szabadalmaztatták a telefonközpontot, de maga Edison is elismerte, hogy az ötlet Puskástól származott. Az első telefonközpont 1878-ban a connecticuti New Haven-ben működött, majd a következő évben Puskás Párizsban épített központot. A találmány bevált, a vezetékeket egy központi helyre épített telefonközpontba vezették, a szövevényes városi hálózat rendezett formát öltött.
Helikopter
Asbóth Oszkár mérnöki tanulmányai végeztével 1909–1913 között Aradon, Szabadkán, majd Wiener-Neustadtban repülőgép-építéssel foglalkozott. Az I. világháború alatt a fischamendi Légcsavarkísérleti Intézetbe került, ahol kiváló eredményeket ért el. Az I. világháború után több éves kísérletezés eredményeként megépítette helikopterét, amely először 1928. szept. 9-én szállt fel egy helyből függőleges irányban a magasba. Gépe vízszintes irányban is kormányozható volt. Sikerei Európa-szerte új lendületet adtak a korábban megoldhatatlan problémának tekintett helikopterkutatásnak. Kísérleteinek úttörő szerepét és jelentőségét a nemzetközi szakirodalom is elismerte.
C-vitamin
Dr. Szent-Györgyi Albert a 30-as évektől egy oxidációs folyamat reakciós késését kutatta, amiből azt a következtetést vonta le, hogy ez valamilyen redukáló anyag meglétére utal. Észrevette, hogy ez az anyag a mellékvesekéregben és a citrusfélékben egyaránt előfordul, és az is ismertté vált, hogy az emberi sejteknek szükségük van erre az anyagra, de csak növények és állatok tudják előállítani. Az emberen kívül még egy faj van, amelynek a szervezete nem képes a C-vitamin előállítására, ez pedig a tengerimalac.
Szent-Györgyi érdekes körülmények között jött rá arra, hogy a zöldpaprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból, mint a citrusféle gyümölcsök. A legendák szerint utálta a paprikát, és amikor egyik este a felesége a vacsora mellé egy darab paprikát is odatett, rutinos férjként vitatkozás helyett egy óvatlan pillanatban a köpenye zsebébe dugta. Elfogyasztotta a vacsoráját, majd lement a laboratóriumába, és sok más zöldség és gyümölcs sikertelen kipróbálása után, veszítenivalója nem lévén elővette a vacsoráról kimenekített paprikát, és munkához látott. Állítólag még aznap éjjel a kezében volt a megoldás. Tudta, hogy megtalálta a C-vitamin aranybányáját. A korábbi apró, jelentéktelen mennyiségek után egyszeriben több kilónyit tudott előállítani.
Felfedezte, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot, ekkor keresztelte el aszkorbin-sav névre. 1937- ben élettani-orvosi Nobel-díjat kapott a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért. Napjainkban elsősorban antioxidáns, sejtvédő hatása adja a C-vitamin fontosságát.
Golyóstoll
Bíró László József újságíró 1899-ben született Budapesten. Tanulmányait az orvosi karon kezdte, de rövid idő után megszakította. Volt hipnotizőr, grafológus, autóversenyző, biztosítási ügynök és vámügyintéző, foglalkozott festészettel, szobrászattal és találmányokkal. 1932 és 1934 között egy kortárs magyar művészetet népszerűsítő folyóirat szerkesztője, majd az Előre című hetilap munkatársa volt. Fő találmányához, a golyóstollhoz újságírói pályája vezette el. A nyomdai rotációs hengerek egyenletes, folyamatos munkájának látványából merítette azt az ötletet, hogy egy tintával telt cső végéből hengerrel, illetve golyóval lehetne a folyadékot folyamatosan a papírra vinni.
Bíró első golyóstoll-szabadalmát töltőtoll néven 1938-ban jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be: 1939-ben Párizsba ment, majd onnan Argentínába emigrált. 1940-től önállóan kísérletezett, s ott kapott szabadalmat a találmányára 1943. június 10-én. Számos más jelentős találmánya is volt, de a golyóstollal szinte azonosult a neve (angolul biro-pen, franciául biron). Buenos Airesben hunyt el 1985-ben. Argentínában olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy az argentin feltalálók napját az ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik.
Holdradar
Bay Zoltán magyar fizikus vezette azt a csoportot, amelynek sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. A kísérletet többször újra kellett kezdeni a háború miatt, végül 1946. február 6-án siker koronázta. Igaz, ez nagyjából ugyanakkor az Egyesült Államokban is megtörtént, ott azonban sokkal komolyabb költségvetéssel és műszerekkel.
A Bay-csoport több visszhang jelét összegezte ahhoz, hogy a zajból kiemelkedjen a jel. Ezt a módszert ő alkotta meg, azóta gyakran alkalmazzák, segítségével bolygókról is sikerült radarvisszhangot kapni. Az ezzel elvégezhető távolságmérések sokat pontosították ismereteinket a Naprendszerbeli távolságokról.
Holográf
A holográfiát egy Amerikában dolgozó, magyar származású angol állampolgár, Gábor Dénes találta fel 1947-ben. Ezzel a képek rögzítésének egy olyan módját fedezte fel, ami több információ visszaadását tette lehetővé, mint bármelyik addig ismert eljárás. A korábbi képfajták síkbeli vetületek voltak, a holográf azonban valós térhatást mutat, a szem megtévesztésére építve. Tizenhat esztendeig lapult a módszer szakmai folyóiratokban, ám végül 1971-ben Gábor Dénes a holográfia kidolgozásáért fizikai Nobel-díjat kapott.
A találmány koherens, interferálni képes hullámkötegekből álló fény alkalmazásán alapul. Ezekkel világítja meg a tárgyat, amelyek egy - ugyanabból a fénynyalábból származó - fénysugárral találkoznak. Az így keletkező interferáló hullámképet fényképészeti úton rögzítik, majd vetítéskor újra koherens fénnyel világítják meg. A megfelelő világítás hatására a kép rekonstruálja a tárolt információt.
A holográf egyébként nemcsak leképezés, de információtárolás is, és olyan, fény hatására működő rendszer, ami nemcsak az atommag belső leképezésére alkalmas, de az agy modellezésére, és betű, szöveg felismerésére, illetve fordítására is.
Számítógép
Neumann Jánost a 20. század egyik legnagyobb matematikusaként, az elektronikus számítógép egyik alkotójaként ismerjük. Az elektronikus számítógépek logikai tervezésének alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás-rendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Ő irányította az EDVAC – az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is – megépítését 1944-ben, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. A számítógépnek köszönhetően világszerte óriási tekintélye lett. Ennek a számítógépnek a terve és az ő továbbfejlesztett elmélete alapján készülnek a mai számítógépek is.
Bűvöskocka
1976. október 28-án tették közzé a "Térbeli logikai játék" című szabadalmi bejelentést, amely a legsikeresebb magyar találmánnyá vált "bűvös kocka" vagy "Rubik-kocka" néven. Feltalálója ifjabb Rubik Ernő építész, tervező, feltaláló, akinek édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök szintén feltaláló, repülőgép-tervező volt.
Rubik Ernő eleinte a 2×2×2-es kockát szerette volna megalkotni, az első problémába akkor ütközött, amikor nem tudta, hogy hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy mind a három tengelye körül elforgatható legyen. Először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de egy idő után a gumiszalagok elszakadtak, majd próbálkozott mágnesekkel is, de úgy meg könnyen szétesett a kocka. Ezért a problémát úgy oldotta meg, hogy a kockaelemeket olyan alakúra faragta ki, hogy azok az alakjuknál fogva tartsák össze magukat. Később különböző színekkel jelölte meg az oldalakat, hogy jobban lássa, hogyan mozognak egymáshoz képest. Saját bevallása szerint csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas (eredetileg ugyanis ezért alkotta meg), hanem egyben jó játék is, és ezért könnyen értékesíthető.
(Szövegforrás: www.astronet.hu)
