7 bámulatos vízesés

Angel-vízesés (Salto Angel), Venezuela

A világ legmagasabb vízesése Venezuela keleti részén, a Canaima Nemzeti Park területén található. A vízesés az Auyan-Tepuy nevű magaslatról zuhan alá a Churun folyóból az Ördög-szurdokba. A csodás, semmihez sem fogható természeti szépséget Jimmy Angel, az első világháborúban szolgált amerikai pilóta fedezte fel 1935-ben, a mesebeli aranyhegy keresése közben. A szikla lábánál mélyen kimosott teknőben gyűlik össze az égből hullott csapadék, és komótosan folyik tovább. A nemzeti park lagúnája felé eső oldalon található a Campamento Canaima nevű őserdei szálló, ahol repülős és terepjárós kirándulásokat, illetve kenus vízi utakat és gyalogtúrákat szerveznek a vízesés lábához.

A vízesés magassága: 979 méter
Szélessége: 107 méter

Iguazú-vízesés (Iguaçu), Brazília, Argentína

A dél-amerikai kontinens egyik leglátogatottabb természeti látnivalója a Brazília és Argentína határán lezúduló Iguazú-vízesés. A hatalmas zuhatag az Iguazú folyón található, ott, ahol Brazília felől az Iguazú folyó beletorkollik az Argentína felől érkező Paraná folyóba. A vízesés mintegy 300 különálló, szigetecskékkel és sziklakiszögellésekkel szabdalt zuhogóból és kisebb vízesésből áll, melyek közül a legmagasabb az Union, ahol a víz a látványos Ördögtorok-szakadékba zuhan. Az argentin oldalon a látogatók vízpermet áztatta varázslatos ösvényeken járva vághatnak át a buján zöldellő trópusi őserdőn, hogy aztán közvetlenül a vízesés mellől vagy fölül csodálják meg a bámulatba ejtő természeti jelenséget. A világ legszélesebb vízesésének grandiózus látványa az argentin és brazil oldalról egyformán élvezhető, de ha személyesen is meg szeretnénk győződni róla, hogy honnan szebb a látvány, akkor üljünk fel a két part között közlekedő kompjáratra, és vegyük szemügyre mindkét oldalról.

Az Iguazú-vízesés elragadó, zubogó víztömegének védelmére 1934-ben nemzeti parkká nyilvánították a brazil határ közelében elterülő sűrű dzsungelt, mely számos veszélyeztetett madárfaj lakhelye. Időközben az UNESCO, felismerve a terület értékét, felvette a világörökségi listájára. A vízesés neve az itt élő őslakos guarani indiánoktól származik, eredeti, törzsi neve annyit jelent: „nagy víz”.

A vízesés magassága: 82 méter
Szélessége: 2,7 kilométer

Niagara-vízesés, USA, Kanada

Ugyan sem magasságban, sem vízhozamban nem ez a legnagyobb vízesés, az kétségtelen, hogy a legismertebb és legnépszerűbb úti célok között foglal helyet a Niagara-vízesés (az őslakosok nyelvén mennydörgő robaj). A Kecske-szigeten (Goat Island) húzódik az USA és Kanada közti határ. A sziget maga a vízesést tápláló Niagara folyót is két ágra osztja, a két szomszédos ország között megosztva ezzel a lenyűgöző természeti csodát, amelyből a kanadaiaknak 790 méter, azaz kétszer annyi jut a vízesés szélességéből, mint Amerikának. A vízesést szigetek szabdalják három szakaszra: az amerikai oldalon az Amerikai-vízesésre és annak kisebb részére, a Menyasszonyi fátyol zuhatagra, valamint a kanadai oldalon alázúduló Lópatkó-zuhatagra, mely egyben a legfőbb turistaattrakció is.

A káprázatos természeti csodát évente látogatók milliói keresik fel, a nászutasok körében pedig kiváltképp népszerű úti céllá nőtte ki magát. A vízesés hagyományos s egyik legjobb megtekintési módja a Köd Leánya (Maid of the Mist) nevű sétahajó fedélzetén tett kirándulás. A kirándulóhajó a kíváncsi turistákat egészen a robajló vízesés lábáig szállítja, így jó szolgálatot tesz az esőkabát, itt ugyanis nem ússzuk meg száraz bőrrel. Hasonlóan nedves túrában lehet része annak, aki az „Utazás a vízesés mögött” utat választja. A séta során a meredek sziklafalak oldalában kiépített kanyargós ösvényen keresztül pillanthatunk be a vízesés mögé, és a vízfüggöny mögül vehetjük szemügyre a természeti csodát. A Skylon-torony 160 méter magas kilátójából és annak 360 fokban körbeforduló étterméből akár este is gyönyörködhetünk a kivilágított vízesés látványában.

Akárhonnan is szemléljük a vízesést, egy biztos, a legizgalmasabb kilátást a kanadai oldal nyújtja, ráadásul a programlehetőségek is gazdagabbak ezen a térfélen. Számtalan mulató, étterem és elegáns szálloda várja a látogatókat.

A vízesés magassága: 51 méter
Szélessége: 1203 méter

Viktória-vízesés, Zambia, Zimbabwe

Zambia és Zimbabwe osztozik Afrika egyik legnépszerűbb turisztikai attrakcióján, a Viktória-vízesésen, mely a hasonló nevű nemzeti park területén található. A Zambézi folyó táplálta vízesés, mely 100 méter magasból, fülsiketítő robajjal zuhog a feneketlen mélybe, már 64 kilométeres távolságból látható. A vízesést különálló zuhatagokra (Ördög vízesése, Központi-zuhatag, Lópatkó-zuhatag, Szivárvány-zuhatag és Keleti-zuhatag) osztják a meredek sziklák és a kiemelkedő szigetek. Ha igazán kíváncsiak vagyunk a vízesés lenyűgöző léptékeire, akkor mindenképpen repülőről érdemes a látványosságot megcsodálni. A vakmerő pilóták rémisztő és egyben felemelő élménnyel gazdagítanak bennünket, de a jól kiépített sziklasétányokon akár gyalogosan is körbejárhatjuk a több részre szakadozó sziklaíveket.
Ha van elég kalandvágy bennünk, akkor nevezzünk be egy vadvízi evezésre, vagy akár bungee jumpingolhatunk is a folyó fölött átívelő hídról. A környéken élő bennszülött törzs tagjai „Moszi-oa-Tunyá”-nak, azaz „mennydörgő füst”-nek nevezték el a természeti jelenséget, mely 1989 óta a világörökség része.

A vízesés magassága: 110 méter
Szélessége: 1,7 kilométer

Nem kell azonban kontinenseket átszelni ahhoz, hogy csodás természeti jelenségekre leljünk, Európán belül is akad hely bőven, ahol gyönyörködhetünk a vízesések magával ragadó látványban. Mi most hármat ragadtunk ki közülük.

Krimmler-vízesés, Ausztria

Európa legnagyobb vízesése – egyben Ausztria legkiemelkedőbb természeti látványossága – 380 méter magasságból, három lépcsőn keresztül zuhan a mélybe. A háromlépcsős vízesés a Hohe Tauern Nemzeti Park területén fekvő, barátságos hegyi falu, Krimml közelében fekszik, melynek csodás látványa nyáron tömegével vonzza a turistákat. A vízesés mellett 4 kilométer hosszú, jól kiépített túraösvény vezet végig, ahonnan közelről szemlélődhetünk a lenyűgöző zuhatagban. Télen a Krimml falu fölötti lejtők sítereppé alakulnak át, a vízesés pedig mozdulatlan, vastag, csillogó jégpáncéllá változik. A Krimmli-vízesés bejáratánál található a WunderWasserWelt tematikus park, ahol megtudhatjuk, hogy mi mindenre is képes a víz.

Cirque de Gavarnie, Franciaország

A Franciaország és Spanyolország között húzódó Pireneusok, pontosabban a Pireneusok Nemzeti Park (Parc National des Pyrénées) területén található az 1365 méter magasan fekvő Gavarnie nevű település, ahonnan egyórányira található a híres Cirque de Gavarnie-nak nevezett látványos, természet alkotta sziklaamfiteátrum, ahova gyalog vagy szamárháton juthatunk el. Franciaország és egyben egész Európa leghosszabb és leglenyűgözőbb látványt nyújtó vízesése található itt, mely 3000 méter magas függőleges sziklafalak gyűrűjében, 240 méter magasról zuhog alá a völgybe.

Fotó: Sz. Zs.

Savica-vízesés (Slap Savica), Szlovénia

A Triglav Nemzeti Park területén elterülő Bohinji-tó felett gyönyörű, magas vízesés zubog alá. A tó északnyugati sarkában, a csaknem függőleges és több száz méteres Komma-szikla oldalából tör elő a bővizű forrás, mely tulajdonképpen a Száva egyik forrása. A kis folyócska ezt követően pár kilométer után belefolyik a Bohinji-tóba, ahonnét feldúsulva folytatja tovább az útját Sava Bohinjka néven. A vízeséshez a Bohinji-tó nyugati sarkában fekvő picinyke zsákfaluból, Ukancból juthatunk el a Savica-vízesés parkolójáig, ahonnan egy jó félórás, meredek lépcsőkkel teletűzdelt gyalogúton érjük el a vízesésre néző kis pihenőt.

Az elefántok csodája Arisztotelész szerint az elefánt "minden más élőlénynél bölcsebb és szellemesebb." Hasonlóan vélekednek róla Afrikában is, ahol a mesékben az erdő lakói közti vitákban részrehajlás nélkül ítélkező bölcs vezért jeleníti meg. Valaha emberi lény volt? Történeteikben az elefánt oly kedves és nemes, hogy még a gonosz, rosszindulatú természetűek iránt is sajnálatot, könyörületet érez. A Tanzániában élő csaggák szerint az elefánt valaha emberi lény volt, akinek - az ormánynak meghagyott jobb karja kivételével - az összes végtagját ellopták. A Ghánában élő asantik e hatalmas ormányost a korábbi törzsfőnökök megtestesülésének tartják, ezért, ha az erdőben egy halott elefántot találnak, főnökeiknek kijáró halotti szertartással vesznek búcsút tőle. Általános tiszteletét példázza, hogy számos afrikai törzsnek az elefánt a totemállata. Kamba mítosz Az elefánt eredetét egy kamba mítosz meséli el: A történet egy nehéz sorsú kenyai pásztorról szól, aki reménytelenségében a jótéteményeiről legendásan híres Ivonya-Ngia-hoz fordult támogatásért. A törzsi vezető szeretettel fogadta vendégét, és - látván szerencsétlen helyzetét – azonnal utasította embereit, hogy száz tehenet és száz birkát adjanak neki. Ám a pásztor elhárította az ajándékot, és egyedül annyit kért csak, hogy a meggazdagodás titkát árulja el neki. Ivonya-Ngia gondolkodott egy darabig, majd elővett egy flaska kenőcsöt, melyet a következő szavakkal adott át a szegény embernek: „Dörzsöld be ezzel a balzsammal az asszonyod felső szemfogait, és ha nagyra nőttek, add el őket!” A szegény ember megfogadta a tanácsot, hazatérve az első dolga volt, hogy az előírás szerint bekenje a felesége fogait. Néhány hét múlva a szemfogak nőni kezdtek, és amikor karnagyságú agyarakká váltak, némi rábeszélés után – a meggazdagodás reményében – az asszony megengedte férjének, hogy kihúzza őket. A pásztor az agyarakat elvitte a piacra, és cserébe értük egy kecskenyájjal tért haza. Néhány hét múlva a szemfogak ismét megnőttek, ezúttal még az előzőnél is hosszabbak lettek, ám most már nem engedte az asszony, hogy az ura hozzányúljon.De nemcsak a fogaiból lettek hatalmas agyarak, hanem a teste is óriásivá és nehézzé vált, a bőre pedig megvastagodott és szürke színt öltött. Mivel kicsi lett számára az otthona, elhagyta a házat, s ettől kezdve a vadonban élt. A gyermekeit már ott szülte meg, akikből - hozzá hasonlóan - ugyancsak elefántok lettek. Röviden így szól az elefántok keletkezésének története, és ez magyarázza, hogy miért olyan intelligensek, mint az emberek. Világszerte tisztelik Tiszteletük azonban nemcsak az afrikaiak körében elterjedt, az elefántok a világ más részein is kiváló reputációnak örvendenek: * A sziámiak például régen az elefánt fülébe súgták titkaikat, hogy megoldást kapjanak tőle problémáikra. Az indiai elefántok pedig hosszú évszázadok óta a különböző szertartások, ünnepségek fontos szereplői. Indiában, Sri Lankán, Thaiföldön, Malajziában és Indonéziában az ilyen alkalmakra aranyszálas ruhába öltöztetik, kifestik, és ékszerekkel ékesítik fel őket. Indiában az előkelő származású fehér elefántokat a bráhmin papok egyenes ágú leszármazottainak vélték. Az ilyen elefántok bőre a lótusz színéhez hasonlított, az értékük pedig drága kristályéval vetekedett. * A buddhisták hiedelme szerint elefánt jövendölte meg Buddha születését. A monda szerint, Májá nepáli királyné egy ünnep alkalmával önmegtartóztatási fogadalmat tett, arra kérte férjét, ne közeledjen hozzá testi vággyal. Aznap éjjel, Májá azt álmodta, egy fehér elefánt hatolt be oldalába. Tízhónapos terhesség után a királynő egy gyermeket hozott a világra, aki különbözött minden más gyerektől. Az álombéli fehér elefántnak hat agyara volt. Az indiaiak körében ugyancsak szent állat az elefánt, a fehér szín náluk, az alázatosság jelképe, a hat pedig a térirányok, a lent, a fent, az elöl, a hátul, a jobb és a bal szakrális száma. * Sziámban, a mai Thaiföldön, valaha kevés fehér elefánt volt, hogy fennmaradjanak, nem dolgoztatták őket. Ezután terjedt el az a szólás-mondás, hogy a fehér elefánt tartása csak kiadással jár. A hétköznapi életben otthonunk azon tárgyaira vonatkozik ez a megállapítás, melyeknek semmi hasznát nem vesszük, csak kedves emlék fűződik hozzájuk, vagyis fehér elefántnak tekinthetők. Közösségi kötelék Afrikában, a példás közösségi kötelékben élő elefántcsordákról megfigyelték, hogy ha mély árok állja útjukat, a legtestesebb elefánt beugrik az árokba, hogy átmehessenek hátán a társai; ha a csorda valamelyik tagja megsérül, a többi azonnal a segítségére siet, ormányukkal addig dörzsölnek finom homokot a sebre, míg el nem áll a vérzés. Már id. Plinius (23-79) is beszámolt arról, ha elpusztul egy elefánt, a csorda minden tagja ormányával simogatja, majd betemetik faágakkal és földdel a tetemet, mindeközben „elsiratják” elhunyt társukat. Az elefántról készített képek, szobrok, fényképek stb. szerencsét hoznak, ám csak akkor, ha az ajtóval szemközt helyezik el őket. Egy másik elképzelés szerint ugyanezt az elefántszobrot a farkával észak felé kell elhelyezni. Az arannyal egyenértékű elefántagyarakból készült faragványok azonban rossz ómenek, mert elefánt életeket követelnek. A burmaiak az elefánt farkából néhány szőrszálat hordanak maguknál, hogy távol tartsák maguktól a gonoszt. Az afrikai emberek pedig azt hiszik, hogy az elefántok azért hasítják fel a földet vonulásuk közben, hogy megtudják, merről fúj a szél.

Japán kristálygomba
(más néven: vízalapú kefirgomba, vízikefir, japánkristály, kristálygomba, „Japán Tengeri Kristály” gomba,
Japanese water crystals, Japanese water grains, water kefir [angol],
tibi [japán])

A vízikefír a Lactobacillus brevis, Streptococcus lactis és a Saccharomyces cerevisae szimbiózisa. Más szerzők a Betabacterium vermiforme és Saccharomyces pastorianus fajokat nevezik meg fő alkotóknak, melyek mellett további baktérium és élesztőfajok előfordulhatnak, hiszen vegyes kultúráról van szó. A gomba talán Mexikóból származik, ahol 'tibi' néven az Opuntia spp. (fügekaktusz-félék) cukros nedvén él.

Felhasználási lehetőségek: idegbetegségek, belső daganatok, bronchitis, vérszegénység, vérkép problémák, szklerózis multiplex, vérnyomás és testsúly-normalizálás.
Naponta 1 liter, 2-6 hónapig.

Kiütések, ekcémák: naponta fél liter, külsőleg bedörzsölni, hagyni megszáradni. Ha kézről, arcról van szó, reggel lemosni, 2-4 nap alatt eltűnnek.

A legfontosabb: A kristálygomba megakadályozza a táplálék rothadását a belekben, ezáltal gyógyít és élethosszabbító hatása is van. A kristálygombát naponta kell inni, nem zavarja az emésztést, mert gyorsan felszívódva a vérbe jut.

• Elkészítése (2 literhez):
Széles szájú nem fém zárható edényt, vagy üveget használjunk.
6 evőkanálnyi kristálygombát műanyag szitába téve meleg vízzel lemosunk,
10-15 dkg cukrot ízlés szerint,
1 db száraz fügét, vagy 5-6 szem mazsolát és fél jól megmosott citromot teszünk bele.
2 liter hideg vízzel felengedjük, jól felkavarjuk és szobahőmérsékleten 2-3 napig érleljük.
Minden nap megkeverjük. Érlelés után leszűrjük, üvegbe töltjük és a citrom levét belecsavarjuk.

Ügyeljünk arra, hogy a gomba fémmel ne érintkezzen. A kristálygombát langyos folyóvíz alatt műanyag szűrőben alaposan kimossuk és a fent megadott módon újra felhasználjuk.

A gomba gyorsan szaporodik, nehéz hozzájutni, ezért szemétbe dobás helyett jobb a felesleget tovább adni. A belőle készített ital a hűtőben néhány napig eláll.

...

• Egy másik alkalmazás szerint:
A kristályokhoz 3 kávéskanál kristálycukrot és 8-10 szem kénmentes (bio)mazsolát adunk üveg vagy műanyag edényben. Hozzáöntünk 1 liter vizet, letakarjuk és állni hagyjuk 24 óra hosszat.
Minden nap leszűrjük, a kristályokat lemossuk, 3 kávéskanál cukrot és 1 liter vizet adunk hozzá.
Hetente kell cserélni a mazsolát.
A leöntött víz gyógyszer! Fogyasztása után fél óráig semmit ne igyunk.
Cukor-mazsola nélkül a kristályok éhen pusztulnak. Fémmel nem érintkezhetnek.
A kezelés 5-8 hónapig tart.

Globális jégriadó az Északi Tanácsban

Az északi-sarki térségben érdekelt Északi Tanács tagállamainak hét végi konferenciáján a sarki jégtakaró olvadásának drámai felgyorsulásáról számoltak be a kutatók.

Az észak-norvégiai Tromsöben tartotta éves külügyminiszteri értekezletét a hét végén a Sarki Tanács (Arctic Council). Az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Svédország, Dánia, Finnország, Izland és Norvégia képviselőit tömörítő testület - amely az északi sarkvidék természeti kincseinek felelős kezelését, illetve a vitás kérdések megoldását igyekszik előmozdítani - ezúttal elsősorban a jégolvadás kérdéskörével foglalkozott. A tanácskozáshoz kapcsolódó Melting Ice: Regional Dramas, Global Wake-Up Call (olvadó jég: regionális drámák, globális riadó) című nemzetközi klímakonferencián Al Gore, az Egyesült Államok volt alelnöke és Jonas Gahr Söre, Norvégia külügyminisztere elnökölt.



A konferencia legfontosabb megállapítása, hogy a sarki jég az eddig felállított legpesszimistább forgatókönyvnél is vészesebb tempóban olvad. Albert Gore szerint a jégtakaró eltűnése az egész bolygón tapasztalható - Nyugat-Antarktiszon éppúgy, mint az Alpokban, a Himalája vagy az Andok hegyein -, ám az Északi-sarkon a leglátványosabb. Ráadásul a folyamat a sarkvidéki talaj megolvadása nyomán felszabaduló és a légkörbe kerülő nagy mennyiségű metán következtében egyre gyorsul (a metán is üvegházhatású gáz, ugyanúgy, mint a széndioxid, ám a hatása jóval erősebb). Gore szerint az immár halaszthatatlan globális kibocsátás-csökkentési együttműködésben az Obama-adminisztráció is partner lesz.

Jonas Gahr Söre azt hangsúlyozta, hogy a sarkvidéken a hőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint bármely más régiókban, aminek a közvetlen következménye az összefüggő jégtakaró összezsugorodása lesz. A hatások ugyanakkor az egész világ klímájára hatással lesznek. A konferencián döntés született egy nemzetközi munkacsoport létrehozásáról, amely a Koppenhágában 2009 decemberében tartandó klímacsúcs számára jelentést készít az olvadás i folyamat előrehaladásáról. A mostani tanácskozáson emellett a kutatók új adatokat ismertenek a közös sarkvidéki megfigyelő program (AMAP) vizsgálatai eredényeiről, amelyek azt mutatják, hogy a globális tengerszint akár 1 méterrel is emelkedhet a század folyamán - ez sokkal gyorsabb, mint ami az ENSZ IPPC jelentésében szerepel, és a fő oka egyértelműen a grönlandi jégtakaró elolvadása.

Világhírű magyar találmányok

Közhelynek tűnik, de igaz: a magyar szürkeállomány világviszonylatban is kiemelkedő, különösen, ha a nép lélekszámát vesszük alapul. Mi lehet az oka? A gének? A néplélek? A nehéz, de épp ezért ösztönző magyar sors? A Kárpát-medence sajátos energiái? Akárhogy is, Nobel-díjasaink és világhírű feltalálóink méltán öregbítik hazánk hírnevét. A legismertebb magyar találmányokból gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.

Biztonsági gyufa

Kevés olyan találmány létezik, amely annyira ismert és szinte mindennapi használati tárggyá vált, mint a gyufa, jóllehet a gázgyújtók és az elektromos gyújtók korában már kissé háttérbe szorult. Feltalálója, pontosabban továbbfejlesztője és véglegesítője Irinyi János volt.
A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufát 1836-ban, még vegyészhallgató korában szabadalmaztatta. Professzora, Meissner Pál egyik sikertelen kísérlete gondolkodtatta el, és a kálium-klorátot ólom-peroxiddal cserélte fel. A foszfort meleg vízben oldotta fel, majd a kicsapódott foszforszemcséket ólom-szulfiddal és gumiarábikummal elegyítette. A fenyőfa gyufaszálak fejét a képlékeny masszába mártogatta, majd hagyta keményre száradni. Találmányát és a gyártási jogokat eladta Rómer István bécsi gyógyszerésznek, aki az Irinyi-féle biztonsági gyufa gyártásán meggazdagodott, míg Irinyi szegénységben halt meg 1895-ben.

Szódavíz és a dinamó

Jedlik Ányos bencés rendi tanár nevéhez két, egymástól meglehetősen eltérő találmány is fűződik. 1828-ban, győri tartózkodása alatt fedezte fel a szódavíz készítésének a módját, a dinamó-elvet pedig 1861-ben írta le.
A világon először ő ismerte fel, hogy a generátorból elhagyható az állandó mágnes, és hogy saját energiájával képes gerjesztést létrehozni és fenntartani. Az első írásos dokumentum erről az egyetem leltárkönyve volt 1861-ben. A bizonyíték egyértelmű ugyan, de mivel találmánya nem vált ismertté, a dinamó feltalálása más nevéhez fűződik. Werner Siemens 1866 végén Jedliktől függetlenül szintén eljutott a dinamó-elvig, és működőképes dinamógépet készített.
Találmányát ismertette és szabadalmaztatta, így a világ Siemens-et ismeri el a dinamó feltalálójának.

Telefonközpont

A philadelphiai világkiállításon A. G. Bell új találmányt mutatott be: a telefont. Puskás Tivadar azonnal odautazott, hogy megnézze. Úgy látta, a távírdaközpont helyett telefonközpontot kell teremteni. Pénze, kísérleti lehetősége azonban nem volt elegendő, ezért felkereste T. A. Edisont és „találmány-gyárát”, a New York melletti Menlo Parkban. Edisont meggyőzte arról, hogy a telefon nem tökéletesített távírda, hanem egy olyan eszköz, amelyet a nagy nyilvánosság számára kell hozzáférhetővé tenni telefonközpont segítségével. Így 1876 őszétől 1877 nyaráig dolgozott a Menlo Park-i műhelyekben Edison mellett a telefonközpont tervén, amit elkészített, de formálisan nem szabadalmaztatott.
Végül Charles Scribner nevére szabadalmaztatták a telefonközpontot, de maga Edison is elismerte, hogy az ötlet Puskástól származott. Az első telefonközpont 1878-ban a connecticuti New Haven-ben működött, majd a következő évben Puskás Párizsban épített központot. A találmány bevált, a vezetékeket egy központi helyre épített telefonközpontba vezették, a szövevényes városi hálózat rendezett formát öltött.

Helikopter

Asbóth Oszkár mérnöki tanulmányai végeztével 1909–1913 között Aradon, Szabadkán, majd Wiener-Neustadtban repülőgép-építéssel foglalkozott. Az I. világháború alatt a fischamendi Légcsavarkísérleti Intézetbe került, ahol kiváló eredményeket ért el. Az I. világháború után több éves kísérletezés eredményeként megépítette helikopterét, amely először 1928. szept. 9-én szállt fel egy helyből függőleges irányban a magasba. Gépe vízszintes irányban is kormányozható volt. Sikerei Európa-szerte új lendületet adtak a korábban megoldhatatlan problémának tekintett helikopterkutatásnak. Kísérleteinek úttörő szerepét és jelentőségét a nemzetközi szakirodalom is elismerte.

C-vitamin

Dr. Szent-Györgyi Albert a 30-as évektől egy oxidációs folyamat reakciós késését kutatta, amiből azt a következtetést vonta le, hogy ez valamilyen redukáló anyag meglétére utal. Észrevette, hogy ez az anyag a mellékvesekéregben és a citrusfélékben egyaránt előfordul, és az is ismertté vált, hogy az emberi sejteknek szükségük van erre az anyagra, de csak növények és állatok tudják előállítani. Az emberen kívül még egy faj van, amelynek a szervezete nem képes a C-vitamin előállítására, ez pedig a tengerimalac.
Szent-Györgyi érdekes körülmények között jött rá arra, hogy a zöldpaprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból, mint a citrusféle gyümölcsök. A legendák szerint utálta a paprikát, és amikor egyik este a felesége a vacsora mellé egy darab paprikát is odatett, rutinos férjként vitatkozás helyett egy óvatlan pillanatban a köpenye zsebébe dugta. Elfogyasztotta a vacsoráját, majd lement a laboratóriumába, és sok más zöldség és gyümölcs sikertelen kipróbálása után, veszítenivalója nem lévén elővette a vacsoráról kimenekített paprikát, és munkához látott. Állítólag még aznap éjjel a kezében volt a megoldás. Tudta, hogy megtalálta a C-vitamin aranybányáját. A korábbi apró, jelentéktelen mennyiségek után egyszeriben több kilónyit tudott előállítani.
Felfedezte, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot, ekkor keresztelte el aszkorbin-sav névre. 1937- ben élettani-orvosi Nobel-díjat kapott a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért. Napjainkban elsősorban antioxidáns, sejtvédő hatása adja a C-vitamin fontosságát.

Golyóstoll

Bíró László József újságíró 1899-ben született Budapesten. Tanulmányait az orvosi karon kezdte, de rövid idő után megszakította. Volt hipnotizőr, grafológus, autóversenyző, biztosítási ügynök és vámügyintéző, foglalkozott festészettel, szobrászattal és találmányokkal. 1932 és 1934 között egy kortárs magyar művészetet népszerűsítő folyóirat szerkesztője, majd az Előre című hetilap munkatársa volt. Fő találmányához, a golyóstollhoz újságírói pályája vezette el. A nyomdai rotációs hengerek egyenletes, folyamatos munkájának látványából merítette azt az ötletet, hogy egy tintával telt cső végéből hengerrel, illetve golyóval lehetne a folyadékot folyamatosan a papírra vinni.
Bíró első golyóstoll-szabadalmát töltőtoll néven 1938-ban jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be: 1939-ben Párizsba ment, majd onnan Argentínába emigrált. 1940-től önállóan kísérletezett, s ott kapott szabadalmat a találmányára 1943. június 10-én. Számos más jelentős találmánya is volt, de a golyóstollal szinte azonosult a neve (angolul biro-pen, franciául biron). Buenos Airesben hunyt el 1985-ben. Argentínában olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy az argentin feltalálók napját az ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik.

Holdradar

Bay Zoltán magyar fizikus vezette azt a csoportot, amelynek sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. A kísérletet többször újra kellett kezdeni a háború miatt, végül 1946. február 6-án siker koronázta. Igaz, ez nagyjából ugyanakkor az Egyesült Államokban is megtörtént, ott azonban sokkal komolyabb költségvetéssel és műszerekkel.
A Bay-csoport több visszhang jelét összegezte ahhoz, hogy a zajból kiemelkedjen a jel. Ezt a módszert ő alkotta meg, azóta gyakran alkalmazzák, segítségével bolygókról is sikerült radarvisszhangot kapni. Az ezzel elvégezhető távolságmérések sokat pontosították ismereteinket a Naprendszerbeli távolságokról.

Holográf

A holográfiát egy Amerikában dolgozó, magyar származású angol állampolgár, Gábor Dénes találta fel 1947-ben. Ezzel a képek rögzítésének egy olyan módját fedezte fel, ami több információ visszaadását tette lehetővé, mint bármelyik addig ismert eljárás. A korábbi képfajták síkbeli vetületek voltak, a holográf azonban valós térhatást mutat, a szem megtévesztésére építve. Tizenhat esztendeig lapult a módszer szakmai folyóiratokban, ám végül 1971-ben Gábor Dénes a holográfia kidolgozásáért fizikai Nobel-díjat kapott.
A találmány koherens, interferálni képes hullámkötegekből álló fény alkalmazásán alapul. Ezekkel világítja meg a tárgyat, amelyek egy - ugyanabból a fénynyalábból származó - fénysugárral találkoznak. Az így keletkező interferáló hullámképet fényképészeti úton rögzítik, majd vetítéskor újra koherens fénnyel világítják meg. A megfelelő világítás hatására a kép rekonstruálja a tárolt információt.
A holográf egyébként nemcsak leképezés, de információtárolás is, és olyan, fény hatására működő rendszer, ami nemcsak az atommag belső leképezésére alkalmas, de az agy modellezésére, és betű, szöveg felismerésére, illetve fordítására is.

Számítógép

Neumann Jánost a 20. század egyik legnagyobb matematikusaként, az elektronikus számítógép egyik alkotójaként ismerjük. Az elektronikus számítógépek logikai tervezésének alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás-rendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Ő irányította az EDVAC – az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is – megépítését 1944-ben, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. A számítógépnek köszönhetően világszerte óriási tekintélye lett. Ennek a számítógépnek a terve és az ő továbbfejlesztett elmélete alapján készülnek a mai számítógépek is.

Bűvöskocka

1976. október 28-án tették közzé a "Térbeli logikai játék" című szabadalmi bejelentést, amely a legsikeresebb magyar találmánnyá vált "bűvös kocka" vagy "Rubik-kocka" néven. Feltalálója ifjabb Rubik Ernő építész, tervező, feltaláló, akinek édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök szintén feltaláló, repülőgép-tervező volt.

Rubik Ernő eleinte a 2×2×2-es kockát szerette volna megalkotni, az első problémába akkor ütközött, amikor nem tudta, hogy hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy mind a három tengelye körül elforgatható legyen. Először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de egy idő után a gumiszalagok elszakadtak, majd próbálkozott mágnesekkel is, de úgy meg könnyen szétesett a kocka. Ezért a problémát úgy oldotta meg, hogy a kockaelemeket olyan alakúra faragta ki, hogy azok az alakjuknál fogva tartsák össze magukat. Később különböző színekkel jelölte meg az oldalakat, hogy jobban lássa, hogyan mozognak egymáshoz képest. Saját bevallása szerint csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas (eredetileg ugyanis ezért alkotta meg), hanem egyben jó játék is, és ezért könnyen értékesíthető.

(Szövegforrás: www.astronet.hu)

1992 Március 22. (17 éve történt)
A víz világnapja.

A dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára az ENSZ 47. ülésszaka ezt a napot a víz világnapjává nyilvánította.




A víz világnapja

Az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték, hogy az ENSZ március 22-dikét nyilvánítsa a víz világnapjává, ezzel felhívva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.

A víz (H2O)

A hidrogénnek oxigénnel alkotott vegyülete, amely a szerves élet, valamint a mindennapi emberi élet nélkülözhetetlen eleme. Tiszta állapotában színtelen, szagtalan, íztelen folyadék, légköri nyomáson 0 C fok alatt szilárd, 100 C fok felett légnemű.
Minősége szerint lehet édes és sós, kemény vagy lágy, tiszta vagy szennyezett.
A víz a Föld felszínének mintegy kétharmadát borítja, összes tömegének döntő része sós. A víz a növények, állatok és az ember szervezetében is jelentős alkotórész. Az ember testének 70-80 százaléka víz.
A csapadék és a folyók munkája, a fagyás-olvadás alapvetően befolyásolják a földfelszín arculatát. A víz az egyik legfontosabb környezeti elem, védelme a környezetvédelem egyik alapfeladata.

Mitológia

Már a mitológiában fontos szerepet kapott az őselemek egyike, a víz. A legtöbb mitológia szerint kezdetben, a káosz idején víz volt mindenhol. A világ vagy az ősóceánból merült fel, vagy a világot teremtő isten/hérosz származott onnan.
A sumér kozmológia szerint kezdetben a mindenséget betöltötte a víz, ennek mélyén élt az ősanya, akinek a méhében keletkezett a Föld.
A görög mitológiában a legidősebb titán, Ókeanosz volt annak a határtalan és végtelen mélységű víznek az istene, amely körülöleli az egész földet.
Szinte minden mitológiai rendszerben (mezopotámiai, azték, zsidó) szó van az istenek büntetéseként az emberekre bocsátott vízözönről.
A víz a vallásos szertartásokban is fontos szerepet kap, a megtisztulást szimbolizálja. A megkeresztelésben az újjászületés szimbóluma.

Érdekességek

A Föld leghosszabb folyói:

Nílus 6690 km
Jangce 6300 km
Amazonas 6296 km
Mississippi 6212 km
Ob 5410 km
Jenyiszej 5115 km


A Föld legnagyobb tavai:

Kaszpi-tenger (Kazahsztán, Irán, Oroszo) 371000 km2
Felső-tó (USA, Kanada) 82441 km2
Viktória-tó (Tanzánia, Uganda, Kenya) 69482 km2
Huron-tó (Kanada, USA) 59594 km2
Michigan-tó (USA) 58014 km2
Aral-tó (Kazahsztán, Üzbegisztán) 33635 km2

A Föld legmélyebb pontja: az Észak-Marianna szigetek közelében található a Föld legmélyebb pontja, a 11.033 méter mély Marianna-árok. Ha az árokba lehelyeznénk a Mount Everestet, nem látszana ki a csúcsa.

A Föld legesősebb helye: Kauai sziget Waialeale vulkánjának szél felőli oldala, ahol az év 365 napjából 350 napot esik az eső. (Óceánia)
Átlag évi csapadékmennyiség: 12090 mm.

A Földön a legsűrűbb eső: Guadeloupe (Fr.) 38.1 mm esik 1 perc alatt.

A Föld leghavasabb helye: Mount Rainier (USA), évi hó csapadékmennyiség: 31.1 mm.

A legkisebb óceán a Jeges-tenger: 13 100 000 km, a világtenger 4 százaléka.

A legnagyobb és legmélyebb óceán: Csendes-óceán: 179 679 000 km, a világtenger 50 százaléka. Max. mélysége: 10 924 m, átlagos mélysége: 4 028 m

A Föld legnagyobb tengere: Filippínó-tenger (Ázsia, Óceánia), amely 5 726 000 km, és 10 830 méter a max. mélysége.

A Föld legtisztább tengervize: Weddell-tenger (Antarktisz), 80 méter mélységben olyan tisztaságú vizet találtak, amely megközelíti a desztillált víz tisztaságát.

Hullámok: a legmagasabb ismert hullám 34 méter magas volt és 126 km/h-val tomboló hurrikán során jött létre. 1946-ban földrengés idézett elő cunamit az Aleut-ároknál (Csendes-óceán), melynek következtében elpusztult Honolulu városa (Hawaii), a katasztrófát 15 méteres hullámok okozták.

A Föld leghosszabb csatornája: Mozambiki-csatorna (Afrika), amely 1 760 km hosszú, 422-925 km széles.

A Föld leghatalmasabb fjordja: Vest-fjord (Európa-Norvégia), amely 255 km hosszú öböl Norvégia és a Lofoten-szigetcsoport között.

A Föld legnagyobb vízesései magasság szerint:
Angel (Churun folyó, Venezuela) 979 m
Tugela (Tugela-Dél-Afrika) 948 m
Tyssestrengene (Norvégia) 852 m


A legnagyobb vízesésrendszer: Iguazú-vízesés (Dél-Amerika), kiterjedése 4 km széles.

A legszebb vízesés: a Viktória-zuhatag (Afrika), amely 1700 m széles, 128 m mélységben zuhan egy 44-100 m széles kanyonba.

A legismertebb vízesés: a Niagara-vízesés (USA-Kanada), évente kb. 10 millió látogatója van.

Hévízekben leggazdagabb hely: Izland, a szigeten 800 geotermális terület, és kb. 7000 hőforrás van.


Magyarország

Hazánk ásványi és gyógyvizekben Európa egyik leggazdagabb országa.Több mint 500 ásványi és gyógyvízforrást tartanak nyilván. Budapest a világ egyetlen nagyvárosa, ahol több mint 130 termálforrás és kút van.

Számolj le a stresszel!

Túlhajszoltnak, feszültnek érzed magad, és ezt alkohollal vagy cigarettával próbálod enyhíteni? Rosszul teszed, mert az élvezeti szerek fokozzák a tüneteket. Egyes ételek, gyógynövények és vitaminok fogyasztása viszont valóban segít.

Ha stressz ér, a szervezeted egy bizonyos hormont kezd el termelni. Ebből te annyit érzékelhetsz, hogy megemelkedik a vérnyomásod, megfeszülnek az izmaid, görcsbe rándul a gyomrod. Ha a mellékvese tartósan nagy mennyiségben állítja elő az stresszhormonokat, annak a következménye tápanyaghiány, krónikus fáradtság és általános nyugtalanság. A természet patikájában számos olyan dolgot találhatsz, ami segíti a mellékvese működését és enyhíti a stressz okozta panaszokat.

Zeller:

- Ősi vérnyomáscsökkentő. A benne található vegyületek mérsékelik a stresszhormonok koncentrációját. Nyugtató hatású anyagokat tartalmaz, például B3-vitamint. Különösen lefekvés előtt érdemes fogyasztani a zavartalan alvás érdekében.

Napraforgómag:

- Káliumot, B-vitaminokat és cinket tartalmaz, amire rendkívül nagy szükség van a mellékvese egészséges működéséhez.

Algafélék:

- Erőteljes befolyást gyakorolnak a májra, fokozzák a méreganyagok kiválasztását, és ezáltal csökkentik szervezetünk stressz-szintjét. Számos olyan anyag van bennük, ami erősíti az idegrendszert.

Káposzta:

- Kiváló forrása a stresszűző antioxidánsoknak, az A-, C- és E-vitaminnak, a béta-karotinnak és a szelénnek.
Szezámmag:

- Stressz idején növekszik a szervezet cinkszükséglete. A szezámmag remek cinkforrás.

Mandula:

- Nagyon gazdag magnéziumban, enyhíti a nyugtalanságot, ingerlékenységet és az idegfeszültséget.

Maya blogja
vissza a blogra
09-02-21

Pontszám:


0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

* maya50
* 2009. febr. 21. 8:36
* Még nincsenek kommentek

* Kategóriák: állatok

09-02-21

Számolj le a stresszel!

Túlhajszoltnak, feszültnek érzed magad, és ezt alkohollal vagy cigarettával próbálod enyhíteni? Rosszul teszed, mert az élvezeti szerek fokozzák a tüneteket. Egyes ételek, gyógynövények és vitaminok fogyasztása viszont valóban segít.

Ha stressz ér, a szervezeted egy bizonyos hormont kezd el termelni. Ebből te annyit érzékelhetsz, hogy megemelkedik a vérnyomásod, megfeszülnek az izmaid, görcsbe rándul a gyomrod. Ha a mellékvese tartósan nagy mennyiségben állítja elő az stresszhormonokat, annak a következménye tápanyaghiány, krónikus fáradtság és általános nyugtalanság. A természet patikájában számos olyan dolgot találhatsz, ami segíti a mellékvese működését és enyhíti a stressz okozta panaszokat.



Zeller:

- Ősi vérnyomáscsökkentő. A benne található vegyületek mérsékelik a stresszhormonok koncentrációját. Nyugtató hatású anyagokat tartalmaz, például B3-vitamint. Különösen lefekvés előtt érdemes fogyasztani a zavartalan alvás érdekében.

Napraforgómag:

- Káliumot, B-vitaminokat és cinket tartalmaz, amire rendkívül nagy szükség van a mellékvese egészséges működéséhez.

Algafélék:

- Erőteljes befolyást gyakorolnak a májra, fokozzák a méreganyagok kiválasztását, és ezáltal csökkentik szervezetünk stressz-szintjét. Számos olyan anyag van bennük, ami erősíti az idegrendszert.

Káposzta:

- Kiváló forrása a stresszűző antioxidánsoknak, az A-, C- és E-vitaminnak, a béta-karotinnak és a szelénnek.
Szezámmag:

- Stressz idején növekszik a szervezet cinkszükséglete. A szezámmag remek cinkforrás.

Mandula:

- Nagyon gazdag magnéziumban, enyhíti a nyugtalanságot, ingerlékenységet és az idegfeszültséget.

Avokádó:

- Tizennégy fajta ásványi anyagot tartalmaz. A benne lévő vas megakadályozza a vérszegénység kialakulását és az ebből adódó kimerültséget.

Gyógyteák:

- Hatékonyan csökkenti a stressz tüneteit és erősíti az idegrendszert a kamillából, citromfűből, ginzengből és édesgyökérből készült tea.

Vitaminpótlás:

- A létfontosságú vitaminok és ásványok szintje tartós stressz esetén drasztikusan csökken a szervezetben. Olyan készítményt érdemes szedni, amely C-vitamint, B-vitaminokat, magnéziumot, kalciumot és antioxidánsokat is tartalmaz.

(Felhasznált irodalom: Dr. Gillian McKeith: Az vagy, amit megeszel)